Nyár - hőség, vízpart, fesztiválok. Egyiknek sem vagyok megszállott rajongója, így a nyár valahogy még nem lett a legjobb barátom (azért örök optimistaként, és pillanatmegragadóként, a kérdést nyitva hagyom, rajtam tényleg ne múljon). Mi az, amit mégis szeretek benne? (:
- Napraforgó - a végtelennek tűnő mosolygó sárga virágtenger ...
- Kukorica - sárga is, finom is, evése közben valahogy gyerekké válik az ember újra és újra =D
- Jeges tea, jeges kávé - odatehetjük a jeges szót bármi elé, és máris mennyire máshogyan cseng, nem? Még akkor is, ha a vaníliafagyi és a jégkocka csak pár pillanatig bírja a fagyasztótól távol
- A spontán kerti főzések, szalonnasütések, amikor mindegy milyen zene megy, minél többen vagyunk, annál jobb, és egy gitár is mindig előkerül
- A szünet - nagy kincs az, míg diák az ember, a nyár óhatatlanul azt jelenti, hogy még szabad vagy, teljesen, kiszakadhatsz, és ráérsz ősszel bekapcsolni, nincsenek vizsgák és zh-k, kicsit szürreális, kicsit egy lehetőség arra, hogy a felnövést halogasd ... kinek mennyire ajándék ez, döntse el maga, ám az utolsó nyár az egyetem befejezése előtt tényleg valahogy más, esély egy nagy levegővételre, mielőtt ugrasz - hogy aztán egy teljesen új fejezetet nyiss majd
- Ha esik az eső, ha hullócsillagot látsz, ha felfedezed, milyen jól áll az új bikinid, ha, bármennyire is nehezedre esik szeretni a nyarat, mégis carpediemkedsz és sok-sok-sok élményt gyűjtesz be, amelyek aztán a nyári emlékek mappába kerülnek ... :)))
+1 Augusztus 31. :DD Jó, bocs!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése